Szövetség

„Isten azt mondta Nóénak és fiainak: Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, jószággal és minden szárazföldi vaddal, mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel. Szövetségre lépek veletek, és egyetlen élőlény sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz, hogy elpusztítsa a földet. Majd azt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amelyet most szerzek veletek és minden élőlénnyel, amely veletek van, minden nemzedékkel örökre: szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök. Amikor felhővel borítom be a földet, és feltűnik a szivárvány a felhőn, akkor visszaemlékezem a szövetségemre, amelyet veletek és minden élőlénnyel kötöttem, amely testben él, és nem válik többé a víz özönvízzé minden élőlény pusztulására. Ha ott lesz a szivárvány a felhőn, látni fogom, és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön. Akkor ezt mondta Isten Nóénak: Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet minden földi élőlénnyel kötöttem.” (1Mózes 9,8-17)

 

Kedves Testvérek!

Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! Ma erről a mindenkinek ismerős régi igazságról lesz szó.

Nóé bárkájának a története ismerős mindannyiunk számára. Talán vallástól függetlenül igaz ez a világ szinte minden táján. Sokszor óvodások, kisgyermekek számára tanítjuk meg, miként épített Nóé egy hatalmas hajót fából, amibe mindenféle állatból egy-egy párt bevitt. Hogyan esett az eső negyven nap és negyven éjen át, és hogyan hagyta el a bárkát családjával együtt, miután megbizonyosodott arról, hogy ismét lakható a föld. Végül ott a szivárvány, mint Isten ígéretének jele.

Nóé bárkájáról készül képeskönyv, formaberakó játék, még tapéta is. Pedig ez a történet egyáltalán nem gyerekmese. A történet arról szól, hogy Isten elhatározza, hogy Nóén és családján kívül, minden embert kiírt a föld színéről. A legtöbb ábrázolásról hiányzik ennek valósága. Az életükért küzdő emberek és állatok, a pusztítás döbbenetes mértéke. Isten kiáradó haragja. A történet nem fejti ki az okokat, csak szűkszavúan jegyzi meg, hogy „az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz.” (6,5)

Az elbeszélés középpontjában nem is a pusztítás áll, hanem egy olyan fogalom, ami itt fordul elő először, de ami az egész Biblia egyik legfontosabb gondolata. Ez az új gondolat a szövetség Isten és ember között. Annyira fontos a szövetség, hogy magát a Szentírást is így nevezzük, hogy Ószövetség és Újszövetség.

Mi is a szövetség? Több, mint egyszerű üzletkötés, még akkor is, ha ismerős számunkra a kereskedelmi szövetség fogalma. Több, mint megállapodások sora, mint például amilyenek az Európai Unió létezését biztosítják. Arra a szövetségre, amit a Szentírásban Isten köt az emberekkel vagy egy-egy emberrel a házasságkötés a legközelebbi példa. A házasságkötés nem szerződés. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a menyasszony és a vőlegény megállapodnak, hogy mindketten rész fognak vállalni a házasságból. Nem megállapodás tárgya, hogy ki mit tesz bele és mit vesz ki belőle, mint amilyen egy kereskedelmi megállapodás, vagy szerződés. Ehelyett a menyasszony arra vállalkozik, hogy feleség lesz, a vőlegény pedig arra, hogy férj és mindezt annak érdekében, hogy ketten valami újat, valami olyat hozzanak létre, amire egyedül képtelenek lennének. Nagyon erős leegyszerűsítése ez a dolgoknak, de talán értjük, vagy átéltük már, mennyivel több egy ilyen szövetség, mint egy egyszerű szerződés. Most azonban nem a házasság a téma.

Isten tehát szövetséget köt Noéval. Ez a szövetség azonban rendbontó. Különleges abban, hogy teljesen egyoldalú. Nóéra semmilyen felelősség nem hárul benne. És különleges abban is, hogy minden élőlényre kiterjed és örökérvényű. Mondhatnánk, hogy ez nem is szövetség, hanem egy ígéret. Van olyan ígéret, amit az ember csak magára vonatkoztatva tesz meg, mint például: most már szót fogadok, ígérem; vagy megígérem, hogy többé nem beszélek csúnyán. Van viszont olyan ígéret, ami mást is értin: ígérem, hogy hűséges leszek hozzád.  Ez utóbbi kapcsolatot teremt a két fél között, a között aki ígéretet tett és a között akinek megígértek valamit.

Isten itt új alapokra helyezi a kapcsolatát az emberiséggel. Többé ilyen nem fog történni míg világ a világ.

A Bibliában sem minden szövetségkötés ilyen egyoldalú. Van olyan, aminek mi is nagyon jól ismerjük a feltételeit. Amikor Isten kiszabadította a népet Egyiptomból szövetséget kötött velük. Ennek a szövetségkötésnek a dokumentuma a Tízparancsolat. Négy ilyen szövetségkötésről olvasunk az Ószövetségben. Az első a Nóéval kötött szövetség, a második az Ábrahámmal kötött, a harmadik a már említett Sínai szövetség Izrael népével, a negyedik pedig a Dávid királlyal kötött szövetség.

A szövetség összeköti a két szövetkezőt. Így köti Isten magát a Nóéval kötött szövetségben a teremtett világhoz. Később pedig a kiválasztott néphez. Azonban a Biblia arról is beszél, hogy az emberek ezt a szövetséget szüntelenül megtörik. Elég csak a Tízparancsolat szabályaira gondolnunk. Isten ezért küldte el az Ő Fiát. Jobban mondva azért jött el, hogy eleget tegyen minden emberekkel kötött szövetségnek. Jézus volt az, akiben mindegyik szövetség beteljesedett.

Ahogy említettük minden szövetségnek az a célja, hogy valami olyannak a létrehozása, amire egyedül nem lenne képes egyik szövetkező sem. Mi tehát Isten célja a teremtett világgal? A Biblia legvégén erről olvashatunk. Egy új teremtésről, amiben megszűnik minden rossz és Isten és az Ő megváltott népe örök békében és boldogságban élnek együtt.

Isten Jézus által egy új szövetséget alkotott. Ennek a szövetségnek egyetlen alapja Isten szeretete a teremtett világ felé. Egyetlen feltétele pedig a Jézus Krisztusba vetett hit, mivel Jézus minden feltételnek eleget tett.

Egyedül hit által, egyedül kegyelemből. A reformáció alaptételei arról beszélnek, hogy Isten hogyan váltotta meg az embert. Egyedül hit által kapcsolódhatunk bele az új szövetségbe, és egyedül kegyeleméből tette ezt Isten. Minden úrvacsora alkalmával elhangoznak Jézus szavai: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által.” (1Korithus 11,25) Keresztyénnek lenn azt jelenti, hogy ebben a szövetségben vagyok. Keresztyénként élni pedig azt jelenti, hogy ezt a szövetséget komolyan veszem. Igyekszem úgy élni, hogy méltó lehessek Isten kegyelmére és szeretetére, még ha tudom is hogy ebben az életben a tökéletességet nem fogom elérni, de azt is tudva, hogy Jézus értem tökéletesen eleget tett. Ámen

 

Új szövetséged elfogadom,
Magam egészen odaadom,
Nem tartok semmit, legyen tiéd,
Félelmeimtől irgalmad véd!

Áttört kezedbe kezem teszem,
Ne engedd kérlek, ha elveszem.
Láncolj magadhoz örökre már,
Nincsen itt részem, nincs, ami vár.

Hű lenni nékem, tudom, nehéz,
De szívem lássad, hű lenni kész.
Járva az útat, ha botlanék,
Emelj magadhoz, keresztedért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.